27. A hős szerelmes

Mosoooolyt :):):) hát üdvözletem :) itt lenne a 27.rész amitől kicsit megijedtem, mert el sem tudtam volna gondolni, hogy lesz olyan, hogy 27 :D max 20-at terveztem:D de több lesz úgy tűnik, sőt biztos. Rettenetesen kíváncsi vagyok a vélemyényetekre, hogy melyik lányt szeretitek a legjobban ezért indítok egy szavazást :):) smileeeee

˛ ˙˙˙ Reachel szemszöge  ˙˙˙ ˛

Liamet láttam magam előtt. A szemei csukva voltak, és szempillái remegtek. Hevesen kalapált a szívem és tudtam, hogy vissza kellene csókolnom neki, de ha megteszem annak következménye lesz. Ha azt teszem, amit a szívem javasol akkor megbántam vele Nathant és választás elé állítom magam. Ha nem teszem meg összetöröm a már így is meggyötört fiút, és hazudok saját magamnak. Mit tenne egy ilyen helyzetben egy olyan lány, aki amióta az eszét tudja folyamatosan a becsületességet, tiszteletet és az erkölcsöt vallja?  Így ezekben a röpke pillanatokban felállítottam magamnak a „miért tegyem” és a „miért ne tegyem” listát. Végül is az győzött, aminek kellett győznie…

˛ ˙˙˙ Nana szemszöge  ˙˙˙ ˛

Hosszasan bámultuk egymásra Rea távozása után. Egyikőnk sem tudta, hogy hova, miért, és, hogy kihez sietett. Az őszinteség nagy erény tartja a mondás, és én annak vallom magam (főként magammal szembe) így be kell ismernem, hogy Nath és Reachel egy álompárost alkotnak. Nincs bennük hiba, tökéletesek. Jól mutatnak, sosem veszekszenek… Talán kicsit unalmas is, talán pont jó. Nem az én dolgom, de ha a barátnőmről van szó, aki eltévedt egy hosszú úton, aminek a végén két helyes srác várja, akkor igenis beleszólok! Sara mostanában nem igazán „ér ránk”, mert Harold főmester lefoglalja. Zayn pattogtatott velem szembe egy gumilabdát a pulton Niall pedig valami újságot lapozgatott. Egyszer csak felcsillant a szeme és hosszasan meg sem mozdult.

-          Niall! – szóltam neki, de nem reagált. Erre már Zayn is feleszmélt és megbökte barátját.

-          Hahó! – mondta Zayn is, de Niall úgy szint nem mozdult.

-          Benne vagytok az újságban. – mutatott nagy rémülettel az egy oldalra.

-          Mi? – kérdeztem meglepetten és kikaptam a kezéből-

-          „ Pletykák terjengtek arról, hogy Louis Tomlinson és a képen látható Julia Cole egy párt alkotnak, de nem régiben láttuk együtt a hölgyet Zayn Malikkal az One Direction rosszfiújával. Talán egyszerre két bandatagot is bekörnyékezett a fiatal lány? „ – olvastam fel, szimpla, nyugodt hangon. Letettem az újságot és mélyen vettem egymás után a levegőt. – Ilyen nincs! – csuktam le a szemem. Zayn elhúzta előlem az újságot és ő is átnézte.

-          Nem igaz. Hazugság. Ennyi, nem kell ezen drámázni. Amúgy is?! Ez a kép akkor készült, amikor reggeliért mentünk le a boltba ketten nem? – kérdezte nyugodt hangon. Lassan visszacsúsztattam az újságot és jobban megnéztem a fényképet.

-          De igen. – pislogtam hatalmasakat, és éppen arra gondoltam, hogy valaki, hogy lehet ennyire tehetséges, hogy épp egy ilyen pillanatot kap le, amikor úgy látszik a képen, mintha egymás kezét fognánk. Közben az igazság az, hogy én hátrébb állok, mint Zayn. Hiába nyugtatott meg Zayn lazasága, kicsit megrettentem ettől az egész kavarástól. Louissal egy hosszas beszélgetés áll előttünk.

Miért van az, hogyha már minden kiforgatható elfogyott, ahhoz nyúl a sajtó, ami a legstabilabb. Felháborító, hogy ilyet feltételeznek rólam. Én nyomulni Zaynre? Ugyan! És közben meg Louissal kavarok? Én nem kavarok senkivel! Barátom van! Felidegesített a dolog, de miért is ne tette volna? Már, már azon gondolkodtam, hogy fogom magam és berontok, mint egy bika az újság székhelyére és kikérem magamnak a cikket. De ekkor Zayn közölte velem, hogy még a legnagyobb hírességek sem akkora marhák, hogy egy nívós újsághoz tehénként becsörtetnek és botrányt csapnak. Szóval leültem a popsimra és magamban bosszankodtam.

Niall próbálta megközelíteni Harryt és Sarat egy olyan „ hé édeskéim, a telefonomon ültök” megszólítással, mivel a párocska rátelepedett a kanapéra így elsüllyesztették Niall kedvesét… A telefonját. Valhogy úgy festhetett a dolog, hogy Niall ugrált (?) Harry és Sara felé, akik eközben boldogan beszélgettek egymás karjai közt. Niall sejtelmesen elvigyorodott és egy egérhanghoz hasonló cincogással benyúlt Harry segge alá, mint valami kommandós és kihózott egy telefont.

-          Mi a ***** művelsz? – ugrott föl rögtön Harry és  vöröslő fejjel nézett Niallre.

-          Csak a … csak a mobilom. – mutatta fel.

-          Hát, ember hamarabb is eszedbe juthatott volna, mert valami nyomta a seggem. Fancsalodott el Harry.

-          Úúú, fúúúúj. Elment az étvágyam… ezt most húztam elő Harry farából. – pislogott Niall.

-          Jó vicc haver. – röhögött hülyén Zayn. – Ezt senki nem veszi be…

-          ELMENT AZ ÉTVÁGYAM! Ez benne van a Top 10 One Direction Funny Moments-ban. – könnyeztem a nevetéstől. Sara két percre rá reagált és ő is nevetett egy jót Harryvel. Niall rettenten pislogott és valószínűleg nem értett semmit.

-          Most meg mi van? – kérdezte.

-          Nem kérsz valami csokit? – kérdezte nevetve Harry.

-          Ja… Most, hogy mondod, jól esne. – helyeselt a szőke fiú, majd elment enni.

-          Ez kész. – mosolyogtam felé.

˛ ˙˙˙ Reachel szemszöge  ˙˙˙ ˛

Megtettem, amit jónak láttam és éppen Liamtől tartok hazafelé. Zakatol a szívem, mint valami óratorony és nem képes abbahagyni ezt a cselekvést. Mit fogok most tenni? Annyira összezavarodtam, hogy talán el is felejtettem, hogy melyik a jobb és bal kezem.  Folyamatosan a hajamat  babráltam és mélyen nagyon - nagyon mélyen gondolkoztam. Azt sem vettem észre, hogy mikor már haza is értem a többieknek nem mondtam egy szót sem, csak felvonultam a szobámba, bezártam az ajtót és hasaltam egyet az ágyamban.

-          Rea! – szűrődött be egy hang a szobámba. Nem akartam, hogy megtudják mi történt. Viszont most ha valakinek nem mondom el vagy szétreped a lelkem vagy pedig a wc-ben kötök ki hányva.

-          Gyere. – mondtam halkan, majd elfordítottam a kulcsot a zárba így beengedve barátnőim.

-          Csajos megbeszélés? – vigyorgott Sara.

-          Már nagyon régen volt. – nevettem fel, aztán leültünk a három puff-ra a szobámba és egy kört alkotva beszélgetni kezdtünk.

Nagy dolgok derültek ki, ami azért fura mivel nem szokásunk a másik előtt eltitkolni semmit. De most valahogy csak lakótársak voltunk és nem pedig barátok. Talán ebben a beszélgetésben jöttünk rá, hogy nem elég egy barátsághoz az, hogy már x ideje ismerjük egymást stb. A barátságot ápolni, gondozni kell, mint egy virágos kertet. Talán, ami mind hármunkat a legjobban megdöbbentette az az  volt, hogy Sara és Harry túl vannak azon. Igen arra gondolok!

-          Basszus! – ráncolta össze a szemöldökét Nana. – Ezt azért igazán elmondhattad volna.

-          Tudom… - sandított Sara, mert ő is tudta, hogy Nana-nak igaza van.

-          És? – kérdeztem halkan.

-          Mi és? – fordult hirtelen felém a szőkés barna hölgyemény.

-          Milyen volt? – vigyorogtam. Úgy érzetem magam, mintha valami tini bulin lennék, ahol a legérdekesebb téma a dugás… (elnézést a kifejezésért)

-          Hogy, hogy milyen volt? Neked is van tapasztalatod. – vigyorgott rám.

-          Nem úgy érti te lüke. Tudjuk, hogy neked ez volt az első. – bökte meg Nana Sara vállát, aki erre kifújta a levegőt és belekezdett.

-          Harry úriember volt. Mindenre figyelt, és nagyon óvatos volt. De hé! Én nem akarom az egészet elmesélni. – nevetett fel. – A lényeg az, hogy túl vagyok rajta azzal akit szeretek, és baromira örülök, hogy vele vesztettem el. Mert tudjátok, én szerelmes vagyok. De nem olyan egyszerűen, hanem olyan komolyan, olyan … Igazából. – tördelte az ujjait és teljesen piros lett az arca. Mi Nana-val csak egymásra mosolyogtunk és szorosan megöleltük a kis szerelmes barátnénk.

-          Megcsókoltam Liamet. – suttogtam csendesen. Erre, ahogy kimondtam megfagyott a levegő és az ölelésből szorítás lett.

-          Na végre. – fújta ki a levegőt Nana.

-          Ő vagy te kezdte a csókot? – kérdezte Sara.

-          Először is! Megcsaltam a pasim, erre, Nana azt mondja, hogy „na végre”, másodszor, lányok! Szerintetek helyesen tettem?

-          Persze. Figyelj Liam-nek már az első percektől tetszettél. De túl tunya volt, hogy közeledjen, vagy, hogy elmondja. – bólogatott Nana.

-          De ha visszacsókoltál… Akkor… - kezdte Sara de a szavába  vágtam.

-          Igen tudom. Vagyis nem tudom. Mert itt van nekem Nath. – túrtam a hajamba.

-          Aki egy nagyszerű ember és fantasztikus barát. Nem pedig egy szerelmes odaadó fiú. – mosolygott rám Nana. – Te is jól tudod. Nathan-nel ti csak elütitek az időtök.

-          Ne lennél ennyire piszok őszinte! – ütöttem  a vállára viccelődve és kacagva. De ez nem az a boldog nevetés volt. Hanem egy problémákkal teli keserves nevetés.

-          Na, és akkor hogyan lesz? – kérdezte Sara. Megvolt a fejemben az elmélet így elmeséltem nekik…